Jól járhatnak februárban az OTP hitelesei, az erős forint több hónapja nem látott alacsony törlesztőket hozhat. Az egy hete tartó forinterősödésből talán a többi devizahiteles is nyerhet, ehhez továbbra is erős forintra van szükség. Kősebb még a forintosítás is megérheti, hiszen áprilistól a legtöbb devizaadós ingyen átválthatja hitelét az aktuális árfolyamon. Kinek éri ez meg és mely bankok ügyfelei járnak jól februárban?

Januárban még 314, illetve 322 forintos árfolyamon fizethették be az aktuális törlesztőrészletet az OTP Bank euróhiteles ügyfelei. Az alacsonyabb középárfolyamon törlesztenek a lakáscélú adósok, míg a nagyobb költség a szabadfelhasználású jelzáloghiteleseket terheli. A mostani erős forint 7 százalékkal kisebb törlesztőrészletet jelenthet a családoknak a januári számlához képest. A lenti táblázatban a 2011 törlesztéskor érvényes árfolyamokat gyűjtöttük össze. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén az eladási, míg a lakáscélú hiteleknél a középárfolyamon számol a Bank.

Egy másik táblázatban a bankoknál szokásos törlesztési időpontokat foglaltuk össze. Holnaptól az OTP ügyfelei lélegezhetnek fel elsőnek és kaphatnak kézhez némileg kisebb összegről számlát, a többiek abban bízhatnak, hogy az erős forint kitart még.

A végtörlesztési statisztikákból jól látszik, hogy tömegesen a frankhitelesek éltek a lehetőséggel. Az euróhitelesek közül többen nem is törleszthették fix árfolyamon a devizahitelüket, hiszen a rögzített 250 forintos euróárfolyam mellett vették fel a hitelüket. Nekik nagy könnyebbség lehet az alacsonyabb árfolyam és egyre inkább megfontolandó az  áprilistól elérhető ingyenes forintosítás.

Egy november elején elfogadott törvényjavaslat szerint áprilistól ingyen forintosíthatja minden devizaadós a hitelét, melynek szerződése nem felel meg a átlátható árazás kritériumainak. Az erősödő forint egyre több devizahitelest gondolkoztathat el, hogy érdemes lehet a tartozás forintosítása, akár aktuális árfolyamon is. Leginkább az euróhiteleseknek érheti ez meg, hiszen a frankkal és jennel szemben még mindig óriási árfolyamveszteséget számolhatnak el az adósok.

Mivel magyarázható az euró erősödése?

Hatalmas, 8%-os erősödést mutatott év vége óta a forint az euróval szemben, de a 324-es történelmi mélypontjához képest még ennél is nagyobb szárnyalás következett be. Mindez az egyébként is kedvező nemzetközi piaci környezet mellett jórészt azzal volt magyarázható, hogy a magyar kormány január elején békülékeny hangvételre váltott a nemzetközi szervezetekkel és megnőtt a viszonylag gyors hitelmegállapodás esélye. A forint szárnyalása azonban amellett következett be, hogy továbbra is nagyok még a nézetkülönbségek a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között jogi és gazdaságpolitikai témákban, ráadásul azt sem lehet tudni, hogy mikor indulhatnak el a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások. Ezek a tényezők és a januári, megálló nélküli forintszárnyalás tehát összességében óvatosságra adnak okot a magyar fizetőeszköz rövid távú kilátásaival kapcsolatban, egy mérsékelt forintgyengülés könnyen kialakulhat a következő hetekben. Ezt kiválthatja a több hete igen jó külpiaci hangulat romlása, vagy az is, ha a befektetők ismét kételkedni kezdenek abban, hogy a magyar kormány valóban gyorsan szeretné megkötni a hitelkeretről szóló megállapodást.

A svájci frankhiteleseknek számára vegyesek a kilátások a következő hetekben, hiszen a forint egyelőre még szokatlanul gyenge maradhat, ami kedvezőtlen a törlesztő részletek szempontjából; az viszont enyhén pozitív, hogy a frank az euróval szemben valószínűleg nem tud már érdemben tovább erősödni amiatt, hogy a svájci jegybank meg fogja védeni a tavaly szeptemberben bevezetett árfolyamküszöböt és egyáltalán nem nézi majd jó szemmel a frank erejét.

Megéri forinthitelre váltani áprilistól?

A törvényjavaslatban szereplő az átlátható árazást segítő feltételek: a referenciarátához való kötés vagy a hosszú, minimum 3 éves kamatperiódus. Ezeknek a feltételeknek túlnyomórészt nem felelnek meg a válság előtt nyújtott devizahitelek. A kamatperiódusok rendszerint rövidebbek és a referencia rátához való kötés nem volt jellemző a lakossági hitelezésben.

A fentieknek meg nem felelő deviza és forinthitel szerződés esetén lehetőség van május 31-ig a szerződés ingyenes módosítására vagy újrakötésre. Forinthiteleket csak forinthitelre, euróhitelt euró- és forinthitelre, frankhiteleket frank, euró- és forinthitelekre lehet cserélni költségmentesen. Az új szerződésnek már meg kell felelnie a megfogalmazott átláthatósági kritériumoknak.

Az ingyenes szerződésmódosítás vagy újrakötés olcsóbbá teszi a folyamatot, mint a végtörlesztéskor több százezer forintba kerülő új forinthitel igénylés. Ez azt jelenti, hogy a fix árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon is érdemes lehet váltani, közel azonos teljes költséggel jár a folyamat.

De ne felejtsük el, ha a forintosítás mellett döntünk, akkor azonnal realizáljuk a a teljes árfolyamveszteséget és ráadásul a kamatok felfelé módosulnak. Mindenképp kedvezőbb THM-ekre számíthatunk, mint a végtörlesztő hitelek esetében, de a forinthitelek költsége még így is magasabb, mint a devizahiteleké. Jelentősen emelkedhet a havi törlesztőrészlet a forintköltségek nagysága miatt, a forintgyengülés kockázata viszont teljesen eltűnik.

Elsősorban az euróhitelesek vannak abban a helyzetben, hogy igénybe vegyék ezt a lehetőséget. Közülük sokan vannak, akik a fix árfolyamérték felett vették fel a hitelüket,ezért nem is végtörleszthettek, de épp ezért náluk a legminimálisabb az árfolyamveszteség is, ha most forintosítanak. Ráadásul az euróhitelek kamatai magasabbak, mint az egyéb devizahitelekéi, így kisebb a teljes költségkülönbség is a forinthitelekhez képest.

Azt is mindenképp érdemes mérlegelni a döntés előtt, hogy mennyire éri meg az árfolyamrögzítés lehetőségét kihagyni, hiszen azzal a tartozásunk kamatainak egy jelentős részét a bank és az állam 5 évre átvállalja. Kapcsolódó elemzéseink a cikk végén.