A végtörlesztési időszak lassan kezd a végéhez közeledni. A jelentkezési időszak ugyan már lezárult, de a szükséges forrás előteremtésére még mindig van pár napja a végtörlesztőknek, így a befektetési szándékkal vásárlók is találkozhatnak végső akciókkal. Ahogy arról korábban írtunk, 2011 szeptembere és decembere közti időszakban megugrott a befektetési céllal vásárlók aránya és a trend 2012 januárjában is folytatódik. A Duna House legfrissebb adataiból kiderül, hogy kik a befektetők, illetve hol és mit vásárolnak.

Hol vásárolnak?

A végtörlesztés hatására csökkenő lakásárak és a bizonytalan gazdasági környezet sok befektetési célú vásárlót vonzott az ingatlanpiacra, így arányuk a 2011 decemberében már elérte a 24%-ot, januárban pedig eddig a 31%-ot az összes vevő közül. Az adatok szerint a vevők valamivel több mint fele budapesti lakást vásárolt. Azonban a fővárosi kerületek között is kialakult egy népszerűségi rangsor a befektetők körében. A listán a legnépszerűbbnek a VII. kerület számít a Duna House adatai szerint, itt ugyanis az összes befektetési céllal elkelt budapesti lakás 13%-át adták el.

Az öt legnépszerűbb kerület listáján a második a XIV. kerület, ezt követi a XI. a XIII. és a IX. kerület. A IX. kerületben megfigyelhető, hogy nagyon magas a lakások átlagértéke, aminek elsősorban az az oka, hogy a befektetési szándékkal megvásárolt lakások fele 2000 után épült új vagy újszerű ingatlan. A budapesti befektetői vásárlásokból kalkulált átlagár 13,3 millió forintra, az átlagos lakásméret pedig 50 négyzetméter körülire tehető.

Kik vásárolnak?

A statisztikák szerint a legintenzívebb, vagyis a vásárlások harmadában, a harminc és negyven év közötti korosztály az, amelyik befektetési céllal vásárol budapesti lakást. Ezek a vevők átlagosan valamivel 10 millió forint fölötti lakásokba fektetnek. A legmagasabb átlagárat azonban az ötven és hatvan közöttiek érik el, ez a csoport 12 millió forint feletti átlagos vételárat ért el. Bár a statisztikában 1%-kal szerepelnek, az alacsony arányuk miatt azonban nem relevánsak a húsz év alattiak, akik még az ötvenes korosztálynál is magasabb átlagáron vásároltak.

Az adatokból is kitűnik, hogy a legnépszerűbb kerületekben tapasztalható átlagos négyzetméterek jóval alacsonyabbak a város egészére vonatkozó adatoknál, aminek egyértelműen az az oka, hogy a belvárosból a város határai felé haladva egyre nagyobb alapterületű lakásokat vásárolnak a vevők, amik jelentősen húzzák felfelé az átlagra vonatkozó számokat.

Mi a befektetők státusza?

Az elemzés egyik érdekes pontja az, amiben rákérdez a közvetítő cég az adatbázisából vásárlók státuszára. Ebből a statisztikából jól kirajzolódik az, hogy kik tehetik meg leginkább, hogy a mai gazdasági körülmények között tíz millió forintos eszközbe fektessék vagy menekítsék megtakarításaikat.

Jól látszik, hogy a vállalkozói kör teszi ki a legnagyobb részét a befektetési lakásvásárlóknak, ráadásul mintegy 210 ezer Ft-os átlag négyzetméterárral. A vállalkozóknál csak a felső vezetők költenek többet, akik a legnagyobb és legdrágább lakásokat veszik befektetésre, itt az átlag négyzetméter ár már 286 ezer Ft.

A vevők közel harmada tehát befektetésre vásárol és láthatóan nem klasszikus "befektető", hanem a lakosság különböző korú és státuszú szereplői. Ezek az egyéni vásárlók vélhetően három fontos szempontot tartottak a szemük előtt, mégpedig az ingatlan bérbeadhatóságát, ami az alapvető hozamtermelési képességet határozza meg; a több éves lakásárzuhanás utáni időszakra vonatkozó várakozásokat, miszerint közép távon (amennyiben a makrogazdasági folyamatok ezt nem lehetetlenítik el) növekedést prognosztizálnak a lakáspiaci árakban; illetve a lakásnak, mint befektetési eszköznek a biztonságosságát.

Amennyiben az illetékes önkormányzatok vagy az állam nem gondolja úgy, hogy a jövőben az ingatlantulajdonosokat kéne még nagyobb mértékben megsarcolni a költségvetési egyensúly javítása érdekében, úgy a mostani árszintek mellett valóban jó döntésnek bizonyulhat egy alacsony rezsivel rendelkező és könnyen bérbeadható lakóingatlan.

Egy héttel ezelőtt a Portfolio.hu is megkérdezte az olvasóit, hogy vajon vennének-e most lakást befektetési céllal. A kérdésre több mint 2100-an válaszoltak, és az eredmény nem okozott különösebben meglepetést. Az olvasóink látványosan két táborra szakadtak a kérdésben. Szinte teljesen megegyező volt az "Igen, mert jó befektetésnek tartom a mai lakásárak mellett" (767 szavazat) válaszra leadott szavazatok száma és a "Nem, mert nem likvid, és csak a gond van vele" (740 szavazat).

A kérdést a megtakarításaikat menekíteni szándékozók döntötték el a vásárlás javára, mivel mintegy 415-en voksoltak amellett, hogy "Igen, mert menekíteni kell a pénzt és ez a legbiztonságosabb", és mindössze 193-an támogatták a "Nem, mert veszélyes, úgyis tovább zuhannak az árak". A jövő kérdése az lehet, hogy a jelenlegi piaci körülmények között a lakást jó befektetésnek tartók és a menekülők képesek-e önbeteljesíteni a folyamatot, és azzal, hogy hisznek a lakáspiacban, és vásárolnak is, a piac likviditását és az árszinteket olyan szinten emelik-e, ahol már képes újra hatékony működésre, bővülésre a hazai lakáspiac. Ehhez azonban elengedhetetlen a növekvő gazdaság, az alacsony hitelkamatok, és a létbiztonság, hogy legyen kinek és miből bérbe- avagy eladni a lakásokat.